Szabadságra menne? Jön a szigorítás

2013. december 02., hétfő 14:35

Miközben a hazai cégek egyre inkább hajlanak a rugalmas munkaidő bevezetésére - amit a magyarok nemzetközi összevetésben is kiemelten fontos szempontnak tartanak a fizetés mellett, hamarosan szigorodik a szabadságolásra vonatkozó szabályozás.

A különböző munkaerő-piaci felmérések szerint a magyarországi munkaadókra nem jellemző, hogy korlátoznák a rendes, fizetett éves szabadságok kiadását. Azzal együtt, hogy az új Munka Törvénykönyve (Mt.) hét napra csökkentette a dolgozó által kezdeményezhető éves szabadság mértékét, a munkáltató rendelkezik az afeletti kiadásáról, tehát döntő többségben ő döntheti el mikor adja ki a munkavállaló előzetes meghallgatását követően.

A legtöbb munkáltató figyelembe veszi a dolgozó kérését még akkor is, ha a munkáltató rendelkezik felette, mert nem érdeke, hogy a munkavállaló hiányozzék - közölte érdeklődésünkre Látrányi Bea a Job&Career Kft. cégvezetője. A kereskedelemben vagy termelésben vannak "holtidők", amikor több dolgozónak egyszerre adnak ki nagyobb mértékű szabadságot, de ez jó a munkavállalónak is, mert egybefüggően megkapja, tud regenerálódni, tud vele tervezni. (Az Mt. szerint a munkaadónak az év folyamán egyszer legalább tizennégy egybefüggő napra mentesítenie kell a munkavállalót a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség alól.)

Kevesebb szabadnapot csúsztathatunk át

A munkáltató arról is megállapodhat a munkavállalóval, hogy a szabadsága egy részét a következő évre átvihesse. Az erre vonatkozó szabályozás 2014. január elsejétől változik: a hatályos előírás szerint a húsznapos alapszabadság és az életkortól függő pótszabadság (legfeljebb tíz nap nem közalkalmazottak esetében) összesített időtartamának egyharmada vihető át ilyen módon a következő évre, a módosulás után viszont már csak az életkori pótszabadság napjai képezhetik majd a megállapodás tárgyát. Így, a korábbi hat-tíz napról nulla-tíz napra módosul az átvihető napok száma, és csak a 45. életévüket már betöltött munkavállalók esetében nem csökkennek a lehetőségek, míg a 25 évnél fiatalabbak a korábbi hat-hét nap helyett egyetlen napot sem tolhatnak át a következő évre.

Fizetés nélküli szabadságot csak indokolt esetben adhat a munkáltató, és csak azt követően, hogy az időarányos éves fizetett szabadságot már kivette a munkavállaló. Ha kéri, általában megadják neki, de részletesen indokolni kell, miért van rá szükség - fogalmazott Látrányi Bea. Sokszor extra szabadságot is kapnak a munkavállalók, több cég is hosszabb szabadságot engedélyez például temetés, gyermekszületés miatt úgynevezett apanapnál, mint amit a törvény előír (plusz két nap helyett négy-öt napot is kivesznek). Ha már nincs időarányos szabadsága, akkor ebben az esetben is adhatnak ki fizetés nélküli szabadságot a plusz napok után. Az is jellemző, hogy bizonyos, a cégnél eltöltött idő után a vállalatok több fizetett szabadnapot biztosítanak, ez kettő-négy nap között változik a munkavállaló pozíciójától függően az előírton fölül.

Talán sokak számára furcsa, de a magyar munkavállalók számára a vizsgált 29 ország közül a legkevésbé fontos a szabadság, szabadidő, mint a fizetésen kívüli szempont - derül ki a Kelly Services legutóbbi, 2010-es adatokon alapuló felméréséből. A távmunka, illetve rugalmas munkaidő lehetőségét azonban összességében a legjelentősebbnek értékelték a magyarok.

A szabad-, illetve munkaidő tervezhetősége kérdésének másik vetülete lehet a rugalmas munkaidő, ami változó munkabeosztás azzal szemben, amely az alkalmazottól azt várja el, hogy egy tipikus munkanapot dolgozzon le (például 9 és 17 óra között). A rugalmas munkaidő keretén belül létezik a napnak egy törzsidőnek nevezett szakasza (nagyjából a munkaidő 50 százaléka), amikor a munkavállalónak a munkahelyén kell tartózkodnia (például 11 és 15 óra között). Ezen a törzsidőn kívül a munkavállaló megválaszthatja, hogy mikor dolgozik - a napi, heti vagy havi munkaórák és a munkakörrel szembeni elvárások függvényében.

Tízből hét cégnél van rugalmas munkaidő

Ágazattól függő, hogy a cégek mennyire hajlandók rugalmas munkaidőt megszabni. Felmérésünk szerint Magyarországon a vállalatok 69 százaléka biztosítja a rugalmas munkaidő valamely formáját alkalmazottai számára - mondta el Jakabos Tünde, Hay Group cseh, szlovák és magyar piac javadalmazási üzletág vezetője. Ugyanakkor azt el kell mondani, hogy a legkevésbé flexibilis megoldás messze a legelterjedtebb nálunk: a legtipikusabb megoldás az ötnapos munkahét rugalmas munkaidővel - tette hozzá. Ugyancsak a rugalmas munkavégzés kérdéséhez tartozik az otthoni munkavégzés. A Hay Group felmérése szerint a vállalatok 44 százaléka engedélyezi az otthoni munkavégzést legalább a hét egy napján legalább dolgozói egy része számára.

Informatikai és irodai területen sokat nőtt a rugalmas munkaidős beosztás, a részmunkaidő vagy távmunka lehetősége az elmúlt két-három évben. A Job&Career partnerei között 5 százalékkal bővült a részmunkaidős foglalkoztatás 2012-hez képest. Bizonyos ágazatokban, például a gyártásban ezt nyilvánvalóan szinte lehetetlen megvalósítani, mert a munkafolyamatok nem teszik úgy lehetővé, mint szellemi területen. A diákmunkában pedig a megrendelések mintegy 40 százaléka részmunkaidős, amelyek 4-5-6 órában végezhetők.

Forrás: Napi Gazdaság


Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Kinek küldi?
E-mail címe:

2019.08.19., hétfő | Huba

Bejelentkezés