Változások ide vagy oda: nem fog eltűnni a cafeteria

2012. november 08., csütörtök 08:09

Az adóterhek növelése felveti a cafeteria jövőjét. Szakemberek szerint ez mára sok helyen a vállalati kultúra része lett, az igénybevételét legfeljebb szűkíti a kedvezőtlen törvényi környezet, de el nem fog tűnni.

Az elmúlt év tapasztalatairól, az egyes béren kívüli juttatási elemek használhatóságáról és a jövő évi adóváltozásokról is szó esett az "Egészséges Cafeteria" konferencián.

A juttatásmenedzsment ezen ága ment keresztül a legtöbb változáson az elmúlt 8-10 évben. Matolcsy György idén október közepén hirdette ki a második megszorítási csomagot, és ebben a béren kívüli juttatások egészségügyi hozzájárulását (EHO) 10-ről 27 százalékra emeli. Ezzel szinte eltűnik az eddig kedvezményes adózású cafeteria elemek adóelőnye.

A cafeteria mégis megéri!

A törvényhozás jelenleg tervezeteket generál, a szakértői egyeztetések még nem zajlottak le - kezdte előadását dr. Honyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium ( NGM) Jövedelemadók és Járulékok Főosztály, Személyi Jövedelemadó Osztály vezetője a DRC Cafeteria Plusz Kft. által szervezett szakmai konferencián.

Ezek azonban irányt mutató javaslatok. A tervezett személyi jövedelemadó (SZJA) változások egy része technikai jellegű lesz. A szuperbruttó kivezetése, új adónyilatkozat-tételi kötelezettségek megjelenése, illetve pár tucat főt érintő, új adómentességi kategóriák megjelenésére számíthatunk. Ezek azonban nem változtatják meg tömegesen a befolyó adóbevételeket. Nem fog sokakat érinteni a 100 kilométernél messzebbről való munkába járás esetén a 18 hónapig tartó támogatás, de a menekültek munkába állásának a támogatása se változtatja meg sok dolgozó életét.

Nagyobb tétel lesz a biztosítások adóztatásában bekövetkező változás. Ezután ugyanis a biztosítások közgazdasági tartama alapján válik adókötelessé egy-egy konstrukció. Adómentes csak a kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás más által fizetett díja maradhat, és az is csak a minimálbér 30 százalékáig. Bármely olyan biztosítás, amelyben visszavásárolhatóság megjelenik, nem lesz adómentes. Például az úgynevezett "teljes életre szóló" biztosítások sem lesznek adómentesek. Ezeknél a biztosításoknál a befizetést is az úgynevezett "egyes meghatározott juttatások" kategóriájára érvényes 51,17 százalékos adó fogja terhelni. Ha már egy korábban indított konstrukcióról van szó, akkor a fokozatosan, három év türelmi idő után állítják át a rendszert. A biztosítóktól a törvényhozók elvárják, hogy elkülönítsék a termékeik tartamát, és így csak a megtakarítási biztosítás-részeket kelljen adóztatni.

A cafetériáról Honyek Péter mindenekelőtt azt állította, hogy ez a juttatási konstrukció jóval több, mint béren kívüli juttatás. Maga a cafetéria sem SZJA-fogalom, és a vállalatoknak is mint juttatási technikát kellene számon tartaniuk ezt a konstrukciót. A cafetériába eddig szinte csak kedvező adózású béren kívüli juttatási elemek kerültek be, ami az új törvényváltozás miatt lényegesen megváltozhat. A 16 százalékos SZJA mellett ugyanis az eddigi 10 százalékos EHO helyett 27 százalékra nő ez a közteher. A juttatás költsége emiatt 30,94-ről 51,17 százalékra fog nőni.

A szakember szerint jövőre egy bérjellegű kifizetésnél, a 100 forintos teljes költség esetén 51,6 forintos nettó haszon marad. A megnövelt járulékú béren kívüli juttatásnál ez pedig 66,2 forint lesz. Ez az idei, 76,4 forintos haszonnal szemben veszteség, de még mindig megmarad a bérrel szembeni adóelőny. Bár, azt is hozzátette a minisztériumi szakember, hogy a béren kívüli juttatás esetén nem keletkezik ellátási alapja a munkavállalónak ezen összeg után, úgyhogy ellátási oldalon negatív következményekkel jár a béren kívüli juttatás választása a magánszemély számára.

Régi elemek - új lehetőségek

A következő évben az egyik legnagyobb változás a munkahelyi étkezés támogatásában érhető tetten. Az összeg ugyan változatlan marad (havi 12.500 forint), de jövőre már a törvény a munkahelyi étkezők szempontjából megengedőbb lesz. Eddig csak akkor adhatott a munkáltató munkahelyi étkezést a munkavállalóinak, ha a saját étkezőjében más nem étkezett. Mivel ha már két - ahogy Honyek Péter említette -, akár a NAV-tól érkező kollégát az ellenőrzés után - vendégül látott a városszéli ipari parkban működő cég az étkezőjében, máris megszűnt a lehetősége a munkahelyi étkeztetés béren kívüli juttatási formaként való biztosítására.

A másik nagyon népszerű juttatási forma az iskolakezdési támogatás. Ezt jövőre is tanulónként maximum a minimálbér 30 százalékáig lehet adni, de 2013-tól már csak utalvány formájában. A minisztériumi szakember szerint ennek az az oka, hogy túl sok bürokratikus procedúra kapcsolódott ehhez a juttatáshoz. Azok a vállalatok, ahol előlegként adták az iskolakezdési támogatást, amit utólagosan kellett számlabehozatallal bizonylatozni, bajba kerülhettek. Sokan olyan termékeket is vásároltak, amelyeket nem lehetett elszámolni, illetve nem jól állíttatták ki a számlákat. Ennek a rossz gyakorlatnak szeretett volna a minisztérium véget vetni, ami be is következett, hiszen ezeket a változásokat már az ez évi XCVII. számú törvényben rögzítették, és elfogadták.

Már ebben az évben is sok munkáltató élt azzal a lehetőséggel, hogy a nyilatkoztatás során elég a munkavállalót a családi pótlék jogosultságáról nyilatkoztatni, de remélhetőleg jövőre már mindenki e szerint készíti el a dokumentációját.

Az Erzsébet utalvány változatlanul, havi 5000 forintban adható jövőre is, és szintén kizárólag fogyasztásra kész ételt lehet vele vásárolni. Ebben az évben még a melegkonyhás felhasználás is megengedett volt, jövőre azonban ez a türelmi időszak lejár, és attól kezdve ez a lehetőség megszűnik. Kérdésként merült fel, hogy a még ebben az évben adott utalványt jövőre fel lehet-e melegkonyhás étkezésre használni. Honyek Péter szerint jövő évben már más lesz a hatályos SZJA törvény, ezért erre csak ebben az évben kerülhet sor.

A helyi bérlet, az önkéntes pénztárak, a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) és a vállalati üdültetés juttatásai használat szempontjából változatlanok maradnak jövőre is.

Jelenleg még kérdésként merül föl, hogy az idén 51,17 százalékos közteher mellett, minden munkavállalónak egyenlően, vagy belső szabályzat alapján adott, a törvény által "egyes meghatározott juttatás"-ként meghatározott elem sorsa mi lesz. Honyek Péter szerint, mivel jövőre a béren kívüli juttatások közterhével ez kiegyenlítődik, valószínű, hogy ez a kör kivezetődik a juttatási körből.

A SZÉP-kártya első évének tapasztalata

Tavaly júliustól kezdte el SZÉP-kártyáit kibocsátani a K&H Bank. Célzottan a meleg étkezést, a rekreációt és a belföldi szállást lehet a munkáltatónak ezen plasztikkártyán keresztül a munkavállalója és közvetlen hozzátartozóinak támogatnia. Fülöp Zsolt, a bank szakértője szerint mind a piac, mind a munkáltatók és még a munkavállalók is kedvezően fogadták a kártyát. Egyszerűbb, olcsóbb a SZÉP-kártya, mint a korábbi üdülési csekk használata. A korábbi, magas csekk-jutalékok helyett csak a szolgáltatók fizetnek 1,5 százalékot, és emellett se a munkáltatóknak, se a kártyabirtokosnak nincs terhe - az adó, és járulékterhen felül - a juttatáson. A SZÉP-kártya használatával megvalósult az az állami célkitűzés, amely a pénzügyi kultúra fejlesztését, egy készpénzkímélő rendszer kialakítását, és jobb célzású céltámogatást szeretett volna. A SZÉP-kártyának ugyanis nincs másodlagos piaca, mindenki arra használja fel, amire azt az állam és a munkáltató fordította.

A munkáltatók a könnyebb adminisztráció miatt szerették meg a SZÉP-kártyát. Fontos újdonság, hogy év közben is bevezethető, és szintén bármikor lehet rá utalásokat tenni, amelyet 1-3 munkanap után már használhat is a munkavállaló. Két korlátja van a használatnak. Az egyik, hogy az éves 450.000 forintos határösszeget a meghatározott három módon kell felhasználni, illetve a pénz elköltésére két év áll rendelkezésre.

Mivel a plasztikkártyák felhasználását csak nehézkesen lehetett POS-terminálon keresztül vezetni, ezért a bank lehetővé tette az internetes és a telefonos egyeztetéses felhasználást is. A piac döbbenetesen növekedett. 2011. decemberében 32.166 darab SZÉP-kártyát bocsátottak ki, ami 2012. augusztus végére 704.070-re nőtt. Az utalványozás összege ekkorra már 52 milliárd forint volt. A kezdeti 2524-ről pedig 18.024-re nőtt a szerződött munkáltatók száma. A GFK felmérése szerint a legnépszerűbb juttatás az étkezés és a helyi bérlet juttatás után a SZÉP-kártya juttatása volt.

Fülöp Zsolt szavaival élve, ebben az évben "összeesett a keret", és ezért a juttatások népszerűsége is csökkent, de a magas ügyfél-elégedettség miatt a SZÉP-kártya ígéretes jövő előtt áll, mert nemcsak a vállalatoknak és a dolgozóknak, hanem a belföldi szállásadóknak is szükségük van rá. Ezt bizonyítja, hogy a magyar szállodák bevételének 23,6 százaléka üdülési csekkből és SZÉP-kártyából származott. A vidéki szállodáknak pedig a recesszió ellenére is növekedést hozott ez az év. Fülöp Zsolt reméli, hogy az EHO emelését még átgondolja a törvényalkotó, és a szálláshely felhasználás kikerülhet a magasabb járulékkal súlytott körből.

Audit - meglepő eredményekkel

Csupán a nyáron auditált cafeteria rendszerek 10 százalékát találta teljes értelemben rendezettnek Crespo Zsuzsanna, a DRC Cafeteria Kft. szakmai igazgatója. A tavalyi év rendszereit jogi értelemben vette górcső alá a szakember, és meglepő eredményekkel találkozott.

Sok vállalatnál nem áll rendelkezésre például az a nyilatkozat, amelyet önkéntes pénztár juttatáskor kell a munkáltatónak begyűjteni. Mindenki tudja, hogy a munkavállalója dolgozik-e más munkahelyen, de ez a szakember szerint nem nyújt elégséges dokumentációt. A cégnek konkrétan le kell nyilatkoztatni a juttatást kapó dolgozókat arról, hogy ezen kedvezményt máshol nem veszik igénybe. Ezt a 2010 óta kötelező lépést azonban sok munkáltató nem teszi meg, ami egy NAV ellenőrzéskor adóhiányt eredményez, amelyet a bírsággal együtt be kell fizetni.

Bár a cafeteriával kapcsolatban mindenki tudja, hogy sok, egymásba kapcsolódó törvénynek kell megfelelni, és ezt dokumentálni is precízen kell, mégis találkozott még idén is Crespo Zsuzsanna olyan multinacionális vállalattal, ahol semmilyen nyilatkozati, szabályzati hátteret nem alakítottak ki a rendszernek, csupán a juttatás átvételét bizonyító átvételi elismervényt tették be a dokumentációs háttérbe. Az átvételi nyilatkozatokon sok esetben nem szerepel az átvétel dátuma, pedig a juttatás akkor keletkezik, amikor a munkáltató azt odaadja a munkavállalójának, ezért kiemelt fontosságú a szétosztás dátuma. A sablonokat ki kell alakítani, és rendszeresen aktualizálni is szükséges ezen dokumentumokat- összegezte a szakember a cafeteria működtetésével kapcsolatos tudnivalókat.

Forrás: HR- Porál www.hrportal.hu

 


Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Kinek küldi?
E-mail címe:

2019.07.16., kedd | Valter

Bejelentkezés